Adatkezelési tájékoztató
Békéscsabai Ásványgyűjtő Kör
Az adatkezelő
Adatkezelő neve, elérhetőségei
Az adatkezelő megnevezése: Békéscsabai Ásványgyűjtő Kör (a továbbiakban: Adatkezelő)
Az adatkezelő levelezési címe: 5600 Békéscsaba, Irányi u. 14.
Az adatkezelő e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az adatkezelő telefonszáma: +36 30/315 8385, +36 30/303 2601
Honlap: http://bekescsabaiasvanykor.hu
A cookie-k használatával kapcsolatos tájékoztatás
Mi az a cookie?
Az Adatkezelő a honlap látogatása során úgynevezett cookie-kat (sütiket) használ. A cookie
betűből és számokból álló információcsomag, amit honlapunk az Ön böngészőjének
küld el azzal a céllal, hogy elmentse bizonyos beállításait, megkönnyítse a honlapunk
használatát és közreműködik abban, hogy néhány releváns, statisztikai jellegű információt
gyűjtsünk a látogatóinkról. A cookie-k (sütik) nem tartalmaznak személyes információkat,
és nem alkalmasak az egyéni felhasználó azonosítására. A cookie-k (sütik) gyakran
olyan egyéni azonosítót tartalmaznak - egy titkos, véletlenül generált számsort - amelyet
az Ön eszköze tárol.
Néhány cookie (süti) a honlap bezárása után megszűnik, néhány pedig hosszabb időre
tárolásra kerül számítógépén.
A cookie-k jogszabályi háttere és jogalapja:
Az adatkezelés hátterét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások,
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
2001. évi CVIII. törvény rendelkezései jelentik. Az adatkezelés jogalapja az Infotv. 5. § (1)
bekezdés a) pontjával összhangban az Ön hozzájárulása.
Google Analytics cookie:
A Google Analytics a Google elemző eszköze, amely abban segít a weboldalak és alkalmazások
tulajdonosainak, hogy pontosabb képet kapjanak látogatóik tevékenységeiről.
A szolgáltatás cookie-kat használhat, hogy információkat gyűjtsön és jelentést készítsen a
weboldal használatára vonatkozó statisztikai adatokból anélkül, hogy egyénileg azonosítaná
a látogatókat a Google számára. A Google Analytics által használt fő cookie a „__ga”
cookie. A webhelyhasználati statisztikai adatokból készülő jelentések mellett a Google
Analytics – az előbbiekben ismertetett néhány hirdetési cookie-val együtt – felhasználható
arra is, hogy relevánsabb hirdetéseket jelenítsünk meg a Google-termékekben (például
a Google Keresésben) és szerte az interneten.
Amennyiben Ön nem fogadja el a cookie-k használatát, akkor bizonyos funkciók nem lesznek elérhetőek
az Ön számára. A cookie-k törléséről bővebb tájékoztatást az alábbi linkeken találhat:
Internet Explorer:
http://windows.microsoft.com/en-us/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-11
Firefox:
https://support.mozilla.org/en-US/kb/cookies-information-websites-store-on-your-computer
Chrome:
https://support.google.com/chrome/answer/95647?hl=en
Adatbiztonsági intézkedések
Az Adatkezelő kijelenti, hogy nem gyűjt semmilyen adatot a weboldalt látogatóktól.
Tagok névsora
A Békéscsabai Ásványgyűjtő Kör tagjainak névsorát és elérhetőségeit köri titkárunk kezeli, illetve
továbbítja a Magyar Minerofil Társaságnak.
A weboldal adatainak kezelője
Az adatkezelő neve: Nagy Mária Eszter
Az adatkezelő levelezési címe: 5600 Békéscsaba, Lencsési út 10.
Az adatkezelő e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az adatkezelő telefonszáma: +36 30/768 1630
A weboldal tartalmát, megjelenését, működtetését a weboldal kezelője végzi a Békéscsabai Ásványgyűjtő
Kör elnökének, titkárának és tagjaival egyeztetve, azok engedélyével.
Jogorvoslati lehetőségek
Amennyiben Ön szerint az Adatkezelő megsértette valamely, az adatkezelésre vonatkozó törvényi
rendelkezést, vagy nem teljesítette valamely kérelmét, akkor vélelmezett jogellenes adatkezelés
megszüntetése érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati eljárását
kezdeményezheti (levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5., e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).
Tájékoztatjuk emellett arról is, hogy az adatkezelésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése
esetén, vagy ha az Adatkezelő nem teljesítette valamely kérelmét, akkor az Adatkezelővel szemben
bírósághoz fordulhat.
Adatkezelési tájékoztató módosítása
Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy jelen adatkezelési tájékoztatót módosítsa. A honlap módosítás
hatálybalépését követő használatával elfogadja a módosított adatkezelési tájékoztatót.
2016 – A Gránát éve
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) a tavalyi év második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés.
Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2015 őszén három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és az MFT honlapján szavazhattak az érdeklődők. A nyertes ásvány (a gránát) és a nyertes ősmaradványa (a Nummulites) kiemelt szerepet kap az MFT 2016-os évi rendezvényein.
A gránát régóta ismert, a hazai ásványgyűjtők körében is kedvelt, könnyen felismerhető alakú ásványcsoport. Alapos tanulmányozása sokat elárul a geológus számára a befogadó kőzet keletkezéséről. Nagyon kemény, nehezen törik, így a kőzetből kiperegett ép kristályai folyóvizek homokos vagy iszapos üledékeiben dúsulnak. Gömbölyded, vöröslő kristályai a Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a nógrádi Karancs kőzeteiben jelennek meg. E helyeken patakok hordalékából is gyűjthető. Az ilyen, vulkáni kőzetekbe zárt almandin gránátok világszinten is ritkaságok. Hazai gyakoriságuk a 14-16 milló évvel ezelőtti különleges keletkezési körülményekkel magyarázható. A geológusok felfedték, hogy ez az almandin a földkéreg alsó részén, mintegy 30 kilométer mélyen keletkezett, izzó kőzetolvadékból történő kristályosodással. Kisebb mélységben a gránát idővel más-más ásványokká alakulna. A vulkáni kőzeteinkbe ágyazott megmaradása annak köszönhető, hogy a felnyíló repedések, hasadékok mentén a magma gyorsan felszínre tudta hozni. Ennek a ritka földtani eseménynek köszönhető, hogy gyönyörű kristályai a hazai ásványgyűjtők kedvelt példányai lettek.
A középkorban gyakori karbunkulus elnevezést vörös színű drágakövekre használták. Főként gránátokra, de például a rubinra és spinellekre is. A karbunkulus ragyogásával számos mesében, legendában és irodalmi műben találkozhatunk. Móra Ferenc például így ír „A pillangó király”-ról: „Karbunkulus koronája égett, mint a tűz, ragyogott, mint a szivárvány.”
Forrás: www.evasvanya.hu
Alapfogalmak
Mi az ásvány?
Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező), szilárd halmazállapotú, és legtöbbször rendezett atomi felépítéssel rendelkező, más szóval kristályos vegyületek (ritkábban elemek). Az ásványokat néhány kivételtől eltekintve természetes úton történő képződés, határozott kémiai összetétel, hosszú távon rendezett atomi felépítés jellemzi. Egyértelműen nem tarthatók ásványnak az ember által előállított vegyületek. Ezeket megkülönböztetésül szintetikus (mesterséges) anyagoknak nevezzük.
Mi a drágakő?
Olyan természetes vagy mesterséges eredetű anyag, mely szépségénél fogva megnyerte az ember tetszését. Tehát egy viszonylag szubjektív, a szokások, divatok változásával dinamikusan változó kategória. A drágakövek leginkább az ásványok kiemelkedő szépségű változatai, melyek elsősorban színük, tisztaságuk, fényük, fényjátékuk alapján kerülnek a drágakő kategóriába.
Mi a kőzet?
Nagy földtani folyamatok eredményeként létrejött anyag. Földi körülmények között a földköpenyben és földkéregben lejátszódó folyamatok terméke. Kőzetek építik fel a Föld külső, mintegy 100 km vastag szilárd burkát, a kőzetövet (litoszféra), amely a Föld kérgét és a Föld köpenyének felső zónáját foglalja magába. A kőzetek alapvető fontosságú komponensei az ásványok. Általában több ásvány kémiai értelemben vett keverékei. De ismerünk egy ásványból felépülő kőzeteket is.
Mi az érc?
Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből az adott kor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
Forrás: Szakáll Sándor - Ásvány- és kőzettan alapjai (2011)
Az ásványok és kőzetek keletkezése
Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok lehűlnek, oldatok túltelítődnek, vagy más kémiai reakciók során az anyagi részecskék szilárd, döntően kristályos állapotba kerülnek. A kristályosodás kristálycsírák képződésével indul meg. Ha az oldat vagy olvadék lehűlése lassú, úgy kevés, de nagy kristály képződik, amennyiben a lehűlés gyorsan megy végbe, a kristálycsíráknak nem lesz idejük növekedni és sok apróbb kristály képződik.
Magmás ásványképződés
A Föld belsőbb öveiben, a felszíninél jóval nagyobb hőmérsékleten és nyomáson képződött, magmából kristályosodott ásványokat magmás eredetűeknek hívjuk.
A magma olyan szilikátokban és oxidokban gazdag olvadék, melyben oldottan még könnyen illó anyagok (például hidrogénklorid, széndioxid, vízgőz) és, – igaz roppant különböző arányban – az egész periódusos rendszer kémiai elemei megtalálhatók. A magma a Föld mélyebb zónáiban képződik, ahol a szilárd kőzetek részlegesen vagy teljesen megolvadnak. A magma korai kristályosodási termékei a nehézségi erő hatására az olvadék aljára süllyednek. Ez a magmás ásvány- (kőzet)képződés előkristályosodási szakasza.
A hőmérséklet további csökkenésével egyre nagyobb tömegben kristályosodnak ki az alacsonyabb olvadáspontú ásványok. Ennek során kristályosodik ki az olvadék állapotú magma döntő része, így ezt a szakaszt nevezzük főkristályosodásnak. Így jön létre a magmás kőzetek döntő része, melyek fő elegyrészei, – a magmás eredetű kőzetalkotó ásványok – a földkéreg leggyakoribb kémiai elemeiből épülnek föl, ezek: szilícium, alumínium, oxigén, vas, magnézium, kálium, nátrium és kalcium.
A maradék magmában részben az oldhatatlan gázok (például a vízgőz, széndioxid, kénhidrogén, hidrogénfluorid, hidrogénklorid) mennyisége, részben az addig kisebb mennyiségben jelenlévő kémiai elemek aránya jelentősen megnő. A kb. 2-12 km-es képződési mélység, és 600-800oC-os, igen lassan változó hőmérséklet nyugodt kristályosodást tesz lehetővé, így óriási, akár több méteres kristályok képződhetnek.
Üledékes ásványképződés
A jóval alacsonyabb hőmérsékleten, mondhatni hideg vizekből (patakok, tavak, tengerek, réteg- és talajvizek) vegyi úton vagy biológiai hozzájárulással képződött, illetve mállási folyamatok törmelékes komponensei alkotják az üledékes eredetű ásványok összességét.
Az intenzív felszíni mállás, folyóvízi vagy szél általi szállítás hatására a felszínen lévő kőzetek szétaprózódnak, elmállanak, anyaguk behordódik a folyókba, tavakba, majd tengerekbe, ahol lerakódnak, majd megszilárdulnak, ezek a folyamatok hozzák létre a törmelékes üledékes ásványegyütteseket.
Az előbbiekkel szemben döntően kémiai reakciók eredményeként, más szóval vegyi úton képződik a mészkő, kősó és gipsz. A barlangi cseppkő, vagy a mészben gazdag patakok forrásmészköve úgy keletkezik, hogy a víz a magával hozott, vagy talajból és levegőből adszorbeált széndioxid tartalma szénsavvá alakul, mely karbonátos kőzetekkel érintkezve oldatba viszi azokat. Azonban amikor az ilyen kalcium-hidrogénkarbonátban gazdag víz alacsonyabb nyomású helyre érkezik, például vízesés, barlang faláról lecsöppenve, vagy a vízi növények fotoszintézise során a növények széndioxidot vonnak el a vízből, barlangok esetében cseppkő, patakokban forrásvízi mészkő keletkezik.
Metamorf ásványképződés
Minden kőzetalkotó ásvány, – legyen magmás, üledékes vagy metamorf eredetű – ha merőben új fiziko-kémiai viszonyok közé kerül, átalakulhat (átkristályosodhat) új ásványokká. Ha ebben a folyamatban a hőmérséklet és/vagy a nyomás megváltozása számottevő, akkor metamorfózis a neve.
A metamorfózis során a még át nem alakult ásványok az átalakulás alatt is döntően szilárd fázisban maradnak. Más szóval a polikristályos halmaz egészében nem kerül olvadékállapotba, de kémiai összetételük és/vagy a kristályszerkezetük megváltozik. Ha például kémiailag viszonylag tiszta mészkövet ér kontakthatás, úgy a mészkő márvánnyá kristályosodik.
Forrás: Szakáll Sándor - Ásvány- és kőzettan alapjai (2011)
Az ásványok optikai sajátosságai
Macskaszem-jelenség:
finom szálas szerkezetű, selyemfényű ásványoknál figyelhető meg (kvarc finom rostos változatai: macskaszem, sólyomszem). Félgömb alakúra csiszolt köveken észlelhető legjobban.
Csillogás:
rendszerint egy kristály-lappal párhuzamosan elhelyezkedő hematit- vagy csillámpikkelyek okozzák (plagioklász és káliföldpátok: aventurin, napkő).
Csillaghatás (aszterizmus):
orientáltan elhelyezkedő ásványzárványok okozzák. Az ún. csillagrubinnál például piciny rutiltűk hatszögű csillag alakjában helyezkednek el (korund rubin és zafír változatai). Félgömb alakúra csiszolt kövek mutatják legszebben.
Labradorizálás:
rendkívül vékony (1/10 mikrométeres) szételegyedési lamellák okoznak intenzív sárga-narancs-kék interferenciaszíneket. A plagioklász földpát labradorit változata mutatja legjobban, innen kapta nevét.
Holdfény-hatás:
kicsiny szételegyedési lamellák okozta fényhatás, mely a hold sajátos fényére emlékeztet. Plagioklászok és káliföldpátok mutatják leggyakrabban.
Irizálás:
átlátszatlan ásványok felszínén, a levegő oxigénjének és szén-dioxidjának hatására vékony, filmszerű bevonatok jöhetnek létre, melyeken fénytelenedést és futtatási színeket lehet megfigyelni (goethit, bornit, kalkopirit).
Opalizálás:
más szóval a nemesopál színjátéka, amit a szétszóródó fehér fény okoz. A jelenség szerkezeti alapját azonos méretű, SiO2-ből álló gömbök vagy oktaéderek rövid távú szabályos elrendezése adja. Ezek a rendezett szerkezetű domének mint egy optikai rács, bontják a fehér fényt a spektrum színeire. Egyediségét az adja, hogy mozgatásra állandóan változó színek jellemezik ezt a színkavalkádot.
Színszórás:
az a jelenség, amikor a fehér fény egy színtelen kristályba belép, megtörik, benne áthalad és onnan kilépve különböző szögekben megtörve a spektrum színeiben jelenik meg. Különösen látványos a jelenség, ha soklapú a kristály és többirányú a belépés, megtörés és kilépés folyamata. Ennek a jelenségnek a hatását a drágakőminőségű gyémánt vagy cirkon brilliáns alakra történő csiszolásával sokszorozzák meg.
Forrás: Szakáll Sándor - Ásvány- és kőzettan alapjai (2011)
A kristálykémiai alapú ásványrendszerezés
A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia, tekintettel arra, hogy a kristálykémia az anyagszerkezet, a kémiai, fizikai és kristálymorfológiai sajátságok legfontosabb meghatározója. A rendszer gerincét az egyszerű és összetett anionok által meghatározott ásványosztályok jelentik. Az ásvány ismeretéhez azonban nem elegendő csak a kémiai összetételét meghatározni, mert az csak a kristályszerkezettel együtt jellemzi a szilárd anyagot. Az utóbbi hat évtized meghatározó európai ásványrendszerezője a berlini professzor Hugo Strunz volt.
Az ásványosztályok sorrendje
- Terméselemek;
- Szulfidok és szulfósók;
- Halogenidek;
- Oxidok és hidroxidok;
- Karbonátok, nitrátok és borátok;
- Szulfátok, kromátok, molibdátok és volframátok;
- Foszfátok, arzenátok és vanadátok;
- Szilikátok;
- Szerves ásványok;
- Meteoritok és tektitek.
Eseménynaptár
Friss hírek
Két héten át volt megtekinthető az ásványkiállításunk Sarkadon az Ady…
